SZABADSÁG

Város firka, Földön alvók (videók)

2012-01-26T12:37:00.001+01:00

Tagok legyünk, vagy szabadok? Vona Gábor beszéde, Murányi levente EU zászlót éget

2012-01-15T16:57:00.001+01:00

A kormány segítse Budapestet és a BKV-t!

2012-01-10T20:19:00.001+01:00

A Jobbik fővárosi vezetése elfogadhatatlannak tartja a Fidesz-kormány Budapestet érintő intézkedéseit, melyek jelenleg a BKV-val kapcsolatban csúcsosodnak ki.

A Fidesz a belső hatalmi harcainak színterévé tette Budapestet, nem törődve azzal, hogy ennek kárvallottjai az itt élő emberek. Ahelyett, hogy megtalálták és megnevezték volna az előző politikai ciklusok felelőseit – akik csődközeli állapotba sodorták a fővárost és a BKV-t is –, illetve megoldást kerestek volna a fennálló problémákra, kicsinyes, öncélú, hatalomvágytól vezérelt, kártékony belharcot folytatnak az egységes Budapest ellen – írja Szilágyi György, a Jobbik budapesti elnöke és Losonczy Pál, a Jobbik fővárosi frakcióvezetője hétfő délutáni sajtóközleményében.

A Jobbik politikusai szerint a BKV csődközeli helyzetével kapcsolatban a kerületi polgármesterek alkotta Budapesti Önkormányzatok Szövetségén kívül komoly felelősség terheli Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert is, aki szakmai hibáival és felelőtlen döntéseivel mindehhez nagymértékben hozzájárult. Úgy látják továbbá – tekintettel az ügy fontosságára – felelősség terheli Orbán Viktor miniszterelnököt, aki bár keménykezű vezetőnek mutatja magát, még a saját kormányában sem tud rendet tartani. Az általa még tavaly augusztusban aláírt, a BKV konszolidációjáról szóló kormányhatározatot ugyanis felelős miniszterei nem hajtották végre.

A Jobbik fővárosi vezetése felszólította a kormányt, hogy a BKV pénzügyi helyzetének azonnali stabilizálása érdekében haladéktalanul intézkedjen a 32 milliárd forint visszatartott támogatás átutalásáról. Továbbá a hosszú távú megoldás érdekében hozzon döntést a viteldíjak ÁFA-jának 5 százalékra csökkentéséről (melyre az uniós rendelkezések lehetőséget adnak), a nyugdíjas-, illetve tanulóbérletek után járó kompenzáció összegének emeléséről, valamint – a MÁV-hoz hasonlóan – a jövedéki adó elengedéséről, ami a Jobbik javaslata alapján akár viteldíjcsökkentést is eredményezhet.

Feladatlap

2011-11-19T10:10:00.001+01:00

NAPI OVI

Feladatlap Általános és Közép Iskolásoknak, a Nemzeti Együttműködés jegyében.

1/ feladat: Nevezze meg példaképét.
2/ feladat: Fejtse ki, miért éppen Orbán Viktor a példaképe!

Jobb magyarországért: Magyarnak lenni jó

2011-11-19T09:57:00.000+01:00

Jobb magyarországért: Magyarnak lenni jó

Budapest - Megemlékezés Horthy Miklós budapesti bevonulására

2011-11-12T22:35:00.002+01:00

Előadó(k):

Vona Gábor - a Jobbik országos elnöke, Novák Előd - a Jobbik országos alelnöke, Dr. Staudt Gábor - a Jobbik budapesti elnöke

Téma:

megemlékezés

Rendezvény helye:

Budapest - Kosztolányi Dezső tér

Rendezvény időpontja:

2011-11-16 17:00

HIVATALOS PLAKÁT:

SAJÁT PLAKÁTOM:

Horthy Miklós beszéde 1919. november 16-án, budapesti bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!

Szívbõl köszönöm szíves üdvözlõ szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor -kimondom- gyûlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az orszzágnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fõvárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkrõl a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívébõl, lelkébõl szerteni fogja a rögöt, amelyben õseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikrõl betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok gyõzõdve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezõleg, akik bûnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erõvel segítenek a nemzeti reményekben tündöklõ Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.

MÉG KÉT TERV:

Pr.

2011-10-27T14:51:00.001+02:00

Próba mobil feltöltés.

Hacsek és Sajó 2011

2011-07-27T17:29:00.000+02:00

A hét (2011. O7. 18. – 2011. O7. 24.) kérdései III.

Hacsek: Alá’ szolgája, Sajókám!

Sajó: Jó napot. Hol volt, hogy hál’ Istennek nem láttam a gyöngyöspatai választások óta?

Hacsek: Elmondom, ha tud titkot tartani.

Sajó: Tudok.

Hacsek: Egy 5 napos, kommunikációs csapatépítő tréningen vettem részt.

Sajó: Mi ebben a titok?

Hacsek: Richard Field és Gyurcsány Ferenc anyagi áldozat vállalásának köszönhetően Kolompár Orbán, Kálmán Olga és egy hitgyülis, ezek most nagyon „élnek” – a nevére már nem emlékszem – tartotta.

Sajó: Ez az a nagy titok?

Hacsek: Nem.

Sajó: Na meséljen, mi volt?

Hacsek: Semmi különös, cigányoztunk és zsidóztunk.

Sajó: És ezt csak így mondja?

Hacsek: Uram, maga le van maradva. Mi, ugyan is „ … azt valljuk, hogy nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek.”

Sajó: Várjon, nem értem! Ha, teszem azt, ezek után meglát egy csinos barna nőt (tudja nekem ez a zsánerem) ezek után nem kell elvinni pl. vacsorázni, moziba, stb. (mit tudom én még hova!) nem kell neki dumálni, csak elvinni és … innen már „ … a tettek beszélnek.” ??

Hacsek: A mi szemünkben nincsenek "piros", "narancsszínű" vagy "barna", nők, csak szociálisan megkonzultálandó, vagy már megkonzultált nők vannak.

Sajó: Hogy kerül maga ilyen társaságba?

Hacsek: Maga most fel van háborodva?

Sajó: Hát mi tagadás, igen! És mit szól ehhez a felesége? Maguknál is dívik ez a folyamatos konzultáció?

Hacsek: Nálunk ez úgy van, mint a lovászlegénnyel és a hercegkisasszonnyal.

Sajó: Az, hogy van?

Hacsek: Amikor a hercegkisasszonynak jó lenne, akkor a lovászlegénynek is jó, amikor a lovászlegénynek lenne jó, akkor a hercegkisasszonynak vagy fáj a feje, vagy nem.

Sajó: Én vagyok a hülye, hogy szóba állok magával.

Hacsek: A megbántottság, a felindultság vagy a csalódottság sokszor – magának is – rossz mondatokat ad a szájába, és így is – szubjektíve jogosnak hitt –felháborodásból is születhetnek jogtalan mondatok. Ám a legnagyobb baj sosem az, ha rossz mondatok szaladnak ki az ember száján, hanem az, ha azokat utólag, tiszta fejjel sem teszi rendbe.

Sajó: Maga tisztára meg van hülyülve!

Hacsek: Uram! Ez nem jelenti azt, hogy Gyöngyöspata vagy az ottani emberek ne lennének közel hozzám, ne lennének részei a mindent elborító együttműködés rendszerének.

Sajó: Én kezdek félni magától! Nem akar egy pohár vizet?

Hacsek: Ennek az együttműködésnek „ … éppen az az ereje, hogy a településeket és az ott élőket bizonyos fokig még a saját vezetőik alkalmatlanságától,szélsőséges politikájától is képes megvédeni; a gyöngyöspataiaknak nem kell félniük: … ” Nem hagyjuk magukra őket.

Sajó: Mondja drága barátom mikor volt utoljára szabadságon?

Hacsek: Nekünk Gyöngyöspata, az ott élő emberek a szövetségeseink.

Sajó: Akik megválasztották azt a briganti Juhász Oszkárt?

Hacsek: A mi szemünkben – hányszor mondjam még? – nincsenek "piros", "barna" vagy "narancsszínű", emberek, csak "piros-fehér-zöld" polgárok és települések.

Sajó: Mars ki!

Hacsek: Kérem.

Állítások:

1.) „A Fidesznél azt valljuk, hogy nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek.”

Forrás: Gulyás Gergely

2.) „Amennyiben Juhász Oszkár a Jobbik cigányozásra és zsidózásra korlátozódó politikáján túl is tenni akar Gyöngyöspatáért, abban a térség fideszes országgyűlési képviselője feltétlen segítségére lesz.”

Forrás: FIDESZ-MPP honlapja

3.) „A megbántottság, a felindultság vagy a csalódottság sokszor rossz mondatokat ad az ember szájába, és a jogos felháborodásból is születhetnek jogtalan mondatok.”

Forrás: Lázár János

4.) „A Fidesznek Gyöngyöspata, az ott élő emberek a szövetségesei.”

Forrás: Lázár János

5.) „ … nem jelenti azt, hogy Gyöngyöspata vagy az ottani emberek ne lennének közel a Fideszhez, ne lennének részei a nemzeti együttműködés rendszerének, sőt még akkor is részei, ha abból a vezetőik egyes szélsőséges megnyilvánulásai megpróbálnák kizárni őket.

A nemzeti együttműködés rendszerének éppen az az ereje, hogy a településeket és az ott élőket bizonyos fokig még a saját vezetőik alkalmatlanságától, szélsőséges politikájától is képes megvédeni; a gyöngyöspataiaknak nem kell félniük: a kormány nem hagyja magukra őket.”

Forrás: Lázár János

6.) „A megbántottság, a felindultság vagy a csalódottság sokszor rossz mondatokat ad az ember szájába, és a jogos felháborodásból is születhetnek jogtalan mondatok. Ám a legnagyobb baj sosem az - folytatta -, ha rossz mondatok szaladnak ki az ember száján, hanem az, ha azokat utólag, tiszta fejjel sem teszi rendbe. "

Forrás: Lázár János

Bizony, bizony! Ezen mondatok körül is volna mit rendbe tenni, ha most a Fidesznél úgy van, hogy: „ … nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek.”

Jól mondom Cicvarek?

törvény-tervezet (József Hajnal, 2011. június 22., 15:23)

2011-06-23T15:11:00.002+02:00

FIGYELEM!!

Mielőtt ún. próba-perek indítását tűzik ki célul, javaslom, hogy a következő törvény-tervezetetjuttassák el a

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

- Szociálpolitikáért felelős államtitkárához, Soltész Miklós úrhoz, (e-mail: soltesz.miklos@nefmi.gov.hu) az

- Egészségügyért felelős államtitkárához, Szócska Miklós úrhoz, (e-mail: miklos.szocska@nefmi.gov.hu) a

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumi

- Államtitkárához Répássy Róbert úrhoz, (e-mail: robert.repassy@kim.gov.hu vagy robert.repassy@parlament.hu)

Gondolom – esetleges érintettségtől függetlenül – mindenki egyetért azzal, hogy ezek a mozgásukban korlátozott emberek is, sok-sok évtizedes hányattatás után megérdemelnék, hogy kárpótlásban részesüljenek, hogy méltó anyagi és szociális körülmények között fejezzék be életüket.

Budapest, 2011. június 22.

Dr. Hajnal József

Az Országgyűlés

tudatában annak, hogy

a megfelelő vakcináció bevezetése előtt a vírusos gyermekbénulás (Heine-Medin kór, polyomyelitis acuta) rettegett fertőző betegség volt, amelynek nagyszámú áldozata volt Magyarországon is, és

a megbetegedett gyermekeknél az akut fertőzés lezajlását követően különböző súlyosságú és kiterjedésű izombénulások, neurológiai károsodások maradtak vissza és

a polio okozta károsodások az idő előre haladtával a fogyatékosság mértékét súlyosbítják,

meggyőződve arról, hogy

az életkoruk előre haladtával az egyébként normál populációban is előforduló betegségek /pl. hypertonia, diebetes mellitus, cardiovascularis- cardiorespiratorikus betegségek, daganatos elváltozások, stb./ és azok szövődményei a már egyébként is fogyatékos személyek egészségi állapotát hatványozottan rontják,

felismerve, hogy

Magyarországon az ún. 1970-es évek végétől az érintettek számára nem volt biztosított a szervezett, és célzott rehabilitáció, így nem részesülhettek megfelelő rehabilitációs kezelésben,

mélységes aggodalommal tekintve, hogy

30-40 évvel a megbetegedés után az illető állapotában folyamatos (és visszafordíthatatlan) romlás következik be és

ez az időszak, a Post-polio syndroma időszaka megkezdődött azoknál az embereknél, akik a magyarországi járványok idején betegedtek meg,

eltökélten arra, hogy

a gyermekparalízis járvány következtében megbénult, munkaképességét mára már min. 67 %-ban elveszített fogyatékos személyek anyagi életkörülményeit javítsa,

elismerve, hogy

az érintettek az elmúlt 20-30 évben hatalmas emberi erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy megbecsült tagjai legyenek társadalmunknak,

a Magyarországon 1950. január 1-je és 1964. december 31.-e között lezajlott járványos gyermekbénulásban megbetegedett (stp. Heine-Medin) és ún. Post-Polio syndroma-ban szenvedő személyek anyagi kárpótlásáról a következő törvényt alkotja

2011. évi …….. törvény

A Magyarországon 1950. január 1-je és 1964. december 31.-e között lezajlott járványos gyermekbénulásban megbetegedett (stp. Heine-Medin) és ún. Post-Polio syndroma-ban szenvedő személyek anyagi kárpótlásáról

1. § (1) E törvény alapján, minden természetes személy, aki az 1950. január 1-je után született és a Magyarországon 1950 és 1964 között lezajlott járványos gyermekbénulásban megbetegedett (Heine-Medin) és ún. Post-Polio syndroma-ban szenvedő, Magyar állampolgár, aki Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik (a továbbiakban: Érintettek/Érintett), 2012. január 1-től, 2012. június 30-ig a Magyar Államkincstárhoz (Kincstár) benyújthatja anyagi kárpótlás iránti kérelmét, az ezen törvény végrehajtásáról szóló Kormányrendelet által rendszeresített nyomtatványon.

(2) Az Államkincstár az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályai szerint jár el, azzal, hogy az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított két hónap, amelyet a Kincstár vezetője egy ízben legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.

(4) Az e törvény alapján induló eljárások illetékmentesek.

2. § (1) A havi járadék összege

a.) az 195O. január 1-je és 1952. december 31.-e között született Érintettek/ esetében a kifizetés első napján érvényes minimálbér 800 %-ának megfelelő összeg,

b.) az 1953. január 1-je és 1955. december 31.-e között született Érintettek/ esetében a kifizetés első napján érvényes minimálbér 700 %-ának megfelelő összeg,

c.) az 1956. január 1-je és 1958. december 31.-e között született Érintettek/ esetében a kifizetés első napján érvényes minimálbér 600 %-ának megfelelő összeg,

d.) az 1959. január 1-je és 1961. december 31.-e között született Érintettek/ esetében a kifizetés első napján érvényes minimálbér 500 %-ának megfelelő összeg,

e.) az 1962. január 1-je és 1964. december 31.-e között született Érintettek/ esetében a kifizetés első napján érvényes minimálbér 400 %-ának megfelelő összeg.

(2) A havi járadék iránti kérelemhez mellékelni kell a vonatkozó Kormányrendelet szerinti vagy

a.) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által kiállított, vagy

b.) a jogelődje által kiállított, vagy

c.) a korabeli vizsgálatokról készült eredeti igazolást.

(3) Nem nyújthat be anyagi kárpótlás iránti kérelmet az az Érintett, aki a járványos gyermekbénulással kapcsolatban fennálló egészségi állapotára tekintettel akár a Magyar Államtól, akár az Európai Unió más Államtól, akár más természetes vagy jogi személytől ilyen jogcímen részesült már anyagi kárpótlásban.

(4) A havi járadék mentes a személyi jövedelemadó alól.

3. § (1) A Kincstár határozatának felülvizsgálata során eljáró bíróság illetékességére a Pp. általános szabályait kell alkalmazni.

(2) A Kincstár által hozott jogerős és végrehajtható határozat alapján a kárpótlási összeg kifizetését, folyósítását a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi.

4. § E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

5. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény alapján indult kárpótlási eljárások végrehajtásáról gondoskodjon és a végrehajtásának szabályait rendeletben megállapítsa.

Indokolás

Az utóbbi hat évtized során az egymást váltó történelmi korszakokban a különböző állami intézkedések elmaradása, (pl. a Érintettek számára nélkülözhetetlen rehabilitáció elmaradása, ill. a nem kellő, vagy késői volta) alapjaiban csorbította az Érintettek - immár végleges és visszafordíthatatlanul egyre romló - egészségi állapotát, hozzájárult az egészségük károsodásához.

A károsodás az Érintettek állapotromlásával összefüggésben fogalmazható meg, nevezetesen: az emberi személyiségének egy szegmensét (egészségét, fizikai állapotát) érinti.

Ez a kár

egyfelől azzal a hátrányos eredménnyel azonosítható, amely az Érintettek leromlott (és immár végleges és visszafordíthatatlanul egyre romló) fizikai/egészségi állapotában, elnehezült életviszonyaiban, kilátástalan élethelyzetében nyilvánul meg,
másfelől teljes bizonyossággal előre tudható, hogy a Magyar Állam jogsértő magatartás következtében előállott (jelenlegi) hátrányos eredmény – fizikai gyengeség, fáradtság, növekvő izomfájdalmak, különböző súlyosságú és kiterjedésű izombénulások, neurológiai károsodások stb. – a bénultak életminőségének csökkenését eredményezték.

Ezt támasztja alá az a tény, hogy az ún. Heine-Medine utókezelőket az állam bezáratta – az utolsót 1977.-ben, amikor is az ORFI ezen osztályai területi feladatokat ellátó reumatológiai osztályokká alakultak át – és így a betegek számára (2000. január 1.-ig) nem volt biztosított a szervezett, és célzott rehabilitáció.

II.

Az emberi élethez és méltósághoz való jog alkotmányos alapelv lényege éppen az, hogy az államnak az általános ellátási kötelezettsége alapján biztosítania kell az egészséghez való jog, és az emberhez méltó megélhetéshez szükséges ellátásra való jogosultsághoz való jog megvalósítását, pl. – a konkrét esetben - azáltal, hogy speciális rehabilitációs intézmény(ek)et, stb. állít fel, és működtet.

2000. január 1.-én Hévízen a HM Szanatóriumban, hat (6!) ággyal nyílt meg a máig egyetlen ilyen intézmény ebben az országban.

A rendszerváltozással összefüggésben a stp. Heine-Medin-es betegségben szenvedő személyek (a továbbiakban: Érintettek/Érintett) részéről erőteljes igény jelentkezett az egészségi állapotuk romlásával összefüggésben okozott károk orvoslására.

Ismert, hogy 30-40 évvel a megbetegedés után az Érintettek állapotában hirtelen romlás következik be, ez az ún. post-polio syndroma /röviden PPS/.

Ez az időszak 15 – 20 – 25 éve tart annál a több ezer embernél, akik a magyarországi járványok idején betegedtek meg.

"Az emberi élethez és méltósághoz való jog" alkotmányos alapelv lényege éppen az, hogy az államnak az általános ellátási kötelezettsége alapján biztosítania kell az egészséghez való jog, és az emberhez méltó megélhetéshez szükséges ellátásra való jogosultsághoz való jog megvalósítását, pl. – a konkrét esetben - azáltal, hogy speciális rehabilitációs intézmény(ek)et, stb. kellett volna fel állítania és működtetnie.

III.

Az 1990. évi népszámláláskor a fogyatékos személyek létszámának felmérésére is sor került, és ezek az adatok ebben az időben már biztosan ismertek volt az állam előtt.

Ezen adatok szerint a fogyatékos személyek száma 368 ezer fő volt, ez a népesség 3,5%-át tette ki.

Az adatfelvétel - a KSH szerint is - alulbecsüli a fogyatékos népesség adatait, így a létszámot 400-500 ezer főre becsülhetjük.

A fogyatékos személyek 31,8 %-a születése óta szenved fogyatékosságban.

Az 1990. évi népszámlálás kategóriái szerint megállapítható, hogy a fogyatékos személyek közül legnagyobb arányt a

- testi fogyatékosok és a mozgássérültek képviselik (40%), míg az

- értelmi fogyatékosok aránya megközelítőleg 19%, a

- vakok és gyengénlátók aránya kb. 18%,

- egyéb fogyatékosságban (hallás-, beszédzavar) közel 20%-uk szenved.”

A 368.000 fő 40 %-a = 147.200 fő.

Minimum ennyi testi fogyatékos és mozgássérült ember él ebben az országban.

Amennyiben a 147.200 főnek csak 6-7 %-a (de ennyi bizonyosan) olyan személy aki Érintett, úgy számuk kb. min. 9.500 - 10.500 főre tehető.

IV.

Mind ebből világossá válik, hogy az állam kötelezettségei más dimenzióba kerülnek akkor, ha a szokványos szociális és egészségügyi gondok között olyan esetek bukkannak fel, amelynél a megélhetési feltételek valamelyik elemének (pl. a megfelelő anyagi háttér) hiánya miatt az Érintett emberi méltósága is közvetlen veszélybe kerülhet, különös tekintettel arra, hogy az "emberi élet és méltóság védelme" és a "szociális biztonsághoz; …” való jogosultság érvényesülése alkotmányos követelmény.

Ilyenkor az állam alkotmányos funkciója miatt az ellátási kötelezettségei is a szokásosnál intenzívebbé, "sűrűbbé" válnak.

A piacgazdaságot létrehozó, az Érintettek állapotromlásával összefüggésben bekövetkezett károsodást elismerő állam erkölcsi kötelessége, hogy az intézkedései által sérelmet szenvedettek anyagi kárpótlásáról gondoskodjék.

Ezt a megoldást indokolja az a körülmény is, hogy a múltban - a mai életviszonyokra is kihatóan - az Érintettek olyan kihatású sérelmeket szenvedtek el, amelyek orvoslására még részleges jelleggel sincsen mód. Ezért a járadék formájában megvalósuló kártérítés méltányos és alkalmas arra, hogy kompenzálja, segítsen csökkenteni az Érintettek elveszett életörömeit, az elszenvedett fájdalmait.

A Törvény az 1950. január 1-je és 1964. december 31.-e között lezajlott járványos gyermekbénulásban megbetegedettek részére nyilvánítja ki a kárpótlásra való jogot, tekintettel arra, hogy 1959. decemberétől – a Sabin cseppek al¬kalmazását követően – a járvány lényegében megszűnt Magyarországon.

A Törvény a havi járadék összegét – a számítások megkönnyítése, és az egészség-károsodás mértékéből adódó esetleges viták elkerülése érdekében – az Érintett születési évéhez köti, azt szem előtt tartva, hogy az egészség-károsodás mértékét objektív módon befolyásolja a születés időpontja.

https://www.facebook.com

Óralap

2011-05-30T22:04:00.002+02:00

Gyermeknapra egy saját készítésű órával (óralappal) leptem meg kisfiam:

A Zuglói Filharmónia nyerte el a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet

2011-05-23T18:48:00.002+02:00

A kitüntetést, amelyet 2001-ben alapított a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a magas művészi színvonalú és az ifjúság zenei nevelésében kiemelkedő együttesek elismeréseként, háromévente adományozza a kultúráért felelős miniszter - tájékoztatták a Zuglói Filharmónia munkatársai csütörtökön az MTI-t.

Elsőként a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, majd a Rajkó Művészegyüttes, 2008-ban pedig a Magyar Virtuózok Kamarazenekar nyerte el a címet. Most az 1954-ben alapított, jelenleg Záborszky Kálmán vezette Zuglói Filharmónia munkáját ismerték el. Az MTI értesülése szerint az elismeréssel évente 25 millió forint támogatás is jár, három éven át.

A Zuglói Filharmóniát többek között Kocsis Zoltán zongoraművész, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója is Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter figyelmébe ajánlotta, és a kitüntetésre javasolta.

"Az egész intézmény missziót tölt be a magyar zenei életben, Ferencsik János óta a legjobb karmesterek is rendszeresen tartották a kapcsolatot az együttessel.

A zenekart két alkalommal vezényeltem az elmúlt években. A zömmel fiatalokból álló együttes lendületes muzsikálása, lelkesedése példamutató. A zenekari tagok egytől-egyig igyekeznek a legmagasabb szinten helytállni, a hivatásos zenekari státusznak megfelelni.

Próbán való részvételük inspiráló, a karmesteri kéréseket, utasításokat a lehető legpontosabban végrehajtják és azonosulnak művészi elképzeléséivel. A Magyarországon legrégebben működő ifjúsági együttes ma már félhivatásos státuszban működik. A zuglói zenei műhelyben tizenhárom, gyermekekből és fiatalokból álló, különféle összetételű együttes követi példáját" - fogalmazott Kocsis Zoltán a Réthelyi Miklósnak írt levélben.

Az együttes 57 éves fennállása óta nagyon sokat tett a magyar zenekultúráért. Fiatalok ezreit tanította komolyzenére, tette vonzóvá számukra a nagy zeneszerzők műveit.

Nemcsak a művek hallgatására, hangversenyre járásra nevelt, hanem lehetővé tette az aktív muzsikálást, az előadásba való bekapcsolódást. A Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar mögött ma már egy több lépcsős zenekari műhely áll, amelyben több száz gyermek és fiatal járja be azt az utat, amelyet az István Zenekar mutatott.

A Zuglói Filharmónia tevékenységét a sokszínűség jellemzi: az ifjúsági koncertek mellett programokat szervez a kisgyermekes családoknak, az iskolásoknak, a nyugdíjasoknak, és Térzene sorozatával azokat is megszólítja, akiket eddig nem lehetett becsalogatni a hangversenytermekbe.

Szórólap barátomnak

2011-05-02T13:10:00.001+02:00

A5 szórólap

B1 plakát:

9%-kal kevesebb gyerek született tavalyhoz képest

2011-04-21T10:35:00.004+02:00

Az év első két hónapjában 9%-kal kevesebb gyerek született, mint 2010 azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az idén januárban és februárban összesen 14.019 gyermek született. A halálozások száma 22.753 volt, ami 3,1%-os emelkedést jelent. A természetes fogyás 8734 fő volt, 2070-nel több az egy évvel korábbinál. A nemzetközi vándorlás figyelembevételével a becsült népességszám az időszak végén 9 millió 979 ezer volt - olvasható a KSH gyorstájékoztatójában. Az előzetes adatok szerint 2011 első két hónapjában felgyorsult a születésszám csökkenése. A januári 4,9 százalékos csökkenést követően februárban 13,4%-kal kevesebb gyermek jött világra, mint egy évvel korábban.

A születésszám összességében 9 százalékkal csökkent, ez 1386-tal kevesebb újszülöttet jelentett az előző év azonos időszakához képest. A házasságkötések számának hosszú ideje tartó visszaesése tavaly szeptemberben megállt, 2010 utolsó negyedévében már átlagosan 7,3 százalékkal több házasságkötés történt, mint egy évvel korábban. Az emelkedő irányzat mérsékeltebb ütemben ugyan, de 2011 első két hónapjában is folytatódott, 2271 volt a házasságkötések száma, ez 71-gyel, azaz 3,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Ezer lakosra 8,7 élveszületés és 14,1 halálozás jutott; az előbbi adat 0,8 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi pedig 0,5 ezrelékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A házasságkötési arányszám 1,4 ezrelékes értéke megegyezett az előző évivel. A természetes fogyás mértéke a 2010. január-februári 4,1 ezrelékről 5,4 ezrelékre emelkedett. 2011 első két hónapjában ezer élveszületésre 5,3 csecsemőhalálozás jutott, ami 1,3 ezrelékpontos emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

A születésszám jelentős csökkenése és a halálozások számának emelkedése következtében a természetes fogyás üteme gyorsult, a 2010. január-februári 6664-gyel szemben 2011 első két hónapjában 8734 fő volt. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakosainak száma ténylegesen valamivel kisebb mértékben, mintegy 7000-rel csökkent. Az ország lélekszáma az időszak végén 9 millió 979 ezer volt - áll a közleményben.

(MTI)

Lehetne ecsetelni milyen okok vezettek odáig, hogy fogy a magyar, csak egy-kettőt említsek. Nehéz gazdasági helyzete, tervezhetetlen jövő, rossz példák a médiából (liberális eszmeiség)....

Házasságban, családban élni jó!